nyitóoldal amiben segíthetek módszerek árak kapcsolat gyakori kérdések biztosítók

Álmatlanság kezelése

Aki már forgolódott álmatlanul éjszaka tudja, hogy milyen pszichés megterhelést jelent az aludni akarás. Sajnos az elalvást nem lehet akarni, így ez a vágy csak izgatottságot vált ki, ami végképp megnehezíti az elalvást. Emiatt aztán másnap is úgy fekszünk le, hogy biztos nem fogunk tudni elaludni. Olykor a hálószoba, sőt az ágy is a "nemalvással" azonosul az ilyen ember tudatában. Tehát megintcsak egy ördögi körbe kerülünk. Ez az úgynevezett pszichofizikai álmatlanság, ami sajnos igen gyakori, pedig tulajdonképpen mi magunk "tanítjuk meg" szervezetünknek az alvásgátlást.

 

Miért alszunk?

Az alvás élettani szerepét még ma sem ismerjük. Az általános vélekedés az, hogy alvás közben pihenünk. Az alvás REM (Rapid Eye Movement - gyors szemmozgás) szakaszában az agynak nagyobb az oxigénfelhasználása mint amikor ébren vagyunk, tehát nemhogy nem pihen, hanem még aktívabb is. Ma a leginkább elfogadott hipotézis az, hogy az alvás alatt az ébren megszerzett információk újrafeldolgozása, rendszerezése történik. Bizonyos elméletek szerint viszont az alvás nem REM része valóban a regenerációt szolgálja, hiszen ilyenkor választódik ki a növekedési hormon.

 

Az alvás ciklusai

Alvásunk 90 perces ciklusokból áll. Az éjszaka folyamán egy ilyen ciklus kb. ötször-hatszor ismétlődik. Egy-egy ilyen ciklusban 5 stádiumot lehet elkülöníteni:

  • a szendergést,

  • a felszínes,

  • a közepesen mély

  • és a mély alvást

  • követi a REM fázis.

    (A REM fázis (Gyors Szemmozgás) elnevezését az ebben az időszakban a szemhéjon keresztül is megfigyelhető, elsősorban jobbra-balra történő szemmozgásokról kapta).

 

Az alvás folyamata


Egyébként az alvásnak ebben a fázisában álmodunk (valószínűleg az álom az oka a gyors szemmozgásoknak is) és nő az agyunk vérátáramlása, ilyenkor fokozódik a szívfrekvencia és a légzésszám, a nemi szervekben fokozott vérbőség, a végtagizmokban teljes ellazulás következik be. Ez a fázis nem is tekinthetrő igazán az 5. stádiumnak, mert nem feltétlenül a 4. stádiumot követi, hanem a többi stádium közé is beékelődhet. Esetenként egy rövidebb alvás után pihentebben ébredünk, mint egy kiadós alvás után, mert nem mindegy, hogy az alvás melyik fázisából ébredünk fel. Legnehezebben a 3. (közepesen mély alvás) és a 4. (mély alvás)stádiumból ébredünk. Az első két szakasz tölti ki az éjszaka legnagyobb részét.
Az öt fázis nem egyenlő hosszú, így sajnos nem igazán lehet megtervezni, hogy akkor ébredjünk, amikor nem a mély alvás stádiumában vagyunk.

 

Az álmatlanság formái

  1. Ha a lefekvéstől az álomba merülésig az átlagosnál több időre van szükség, akkor az elalvás zavaráról beszélünk.

  2. Ha éjszaka felébredünk és nem tudunk visszaaludni akkor az átalvás zavaráról beszélünk.

  3. Előfordul, hogy túl korán, kialvatlanul ébredünk fel ez az ébredés zavara.

 

Az álmatlanság lehetséges okai

  1. Az esetek 1/3-ban a álmatlanság hátterében valamilyen érzelmi zavar áll (pl. hangulatzavarok, szorongás, stressz). Ha sikerül megtalálni azt az emocionális problémát, ami az álmatlanság oka, akkor annak kezelése fülakupunktúrával, Bach virágterápiával egyben az álmatlanság kezelését is jelenti, hiszen a probléma gyökerét szüntetjük meg.

  2. Néhány esetben az életritmus ill. a körülmények változása okoz átmenti álmatlanságot — tipikus példája az időzónák átrepülésével járó az ún. "jet lag"-szindróma és a műszakváltáskor jelentkező időszakos álmatlanság. A bioritmus ilyenkor általában néhány nap, esetleg egy hét alatt helyreáll. Az alkalmazkodás ugyanakkor nagy egyéni eltéréseket mutat, ezért ilyenkor esetenként altató is szedhető, amíg a mgváltozott életrendhez hozzászokik a szervezet.

  3. Az álmatlanság az esetek jelentős részében életmódbeli hibára vezethető vissza. Az alkohol, a koffein, bizonyos gyógyszerek, de az intenzív mozgás során felszabaduló anyagok is gátolják a REM fázis szerveződését, ezzel okozva alvászavart. Ilyenkor egyszerű életmódbeli változtatásokkal elősegíthetjük a nyugodt, pihentető alvást.

 

Az alvászavarok a keleti orvoslásban

A hagyományos keleti orvoslás az alvászavarokat a következők szerint kategorizálja:

  • problémák az elalvásnál
  • problémák az átalvással
  • túl sok álom
  • nyugtalanság, felszínes alvás
  • gyakori ébredés


A hagyományos kínai orvoslásban az egészséget a jin és a jang egyensúlya jelenti. Az alvászavarokat különösen jellemzi a jin és a jang egyensúlyának hiánya. A jang túlsúlya nagymértékben megnehezíti az elalvást, míg a jin túlsúlya aluszékonyságot, nehéz álmokat eredményez.

 

Alvási apnoe

Az alvási apnoe nagyon súlyos betegség, ami szintén nappali álmosságot okoz, mivel az éjszakai alvás során bekövetkező légzésszünetek rövid ébredési reakciókat váltanak ki, amiből azonban a beteg általában semmit nem vesz észre a nappali fáradtságon kívül. Ez nem tartozik az alvászavarok közé, mert a beteg ritkán ébred fel, de a hasonló nappali tünetek (fáradtság, ingerlékenység) és a súlyos lehetséges szövődmények következményei miatt megemlítem. Általában túlsúlyos férfiakat érintő betegség, amire jellemző a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás, amelyet horkantás követ.
További jellemzője a nyugtalan alvás, az éjszakai nyak és tarkó izzadás valamint az éjszakai vizelési inger.
Ha valaki úgy érzi ezek az ő éjszakáira igazak, érdemes felkeresnie egy alváscentrumot és kivizsgáltatni, hogy a nappali fáradtsága hátterében nincs-e komolyabb alvási rendellenesség.

 

Természetes kezelési lehetőségek

Az álmatlanság okától függően alkalmazható fülakupunktúra, Bach virágterápia, életmódváltoztatás, testsúlyoptimalizálás, Illóolajok, nyugtató gyógyteák.


amiben segíthetek:

 
honlap fejezetek: írásaim más weboldalakon: fókuszban:
 
 
Minden jog fenntartva © HarmoMent 2000-2009